Karoy Koş

Vikipediya, açıq ensiklopediya
Jump to navigation Jump to search
Karoy Koş
mac. Kós Károly
Kós Károly.jpg
Doğum tarixi 16 dekabr 1883(1883-12-16)[1][2][3]
Doğum yeri
Vəfat tarixi 24 avqust 1977(1977-08-24)[1][2][3] (93 yaşında)
Vəfat yeri
Dəfn yeri
  • Kluj-Napoke Mərkəzi Qəbiristanlığı[d]
Vətəndaşlığı
Uşağı
Təhsili
Fəaliyyəti memar, jurnalist, siyasətçi
Commons-logo.svg Vikianbarda əlaqəli mediafayllar

Karoy Koş (mac. Károly Kós; 16 dekabr 1883(1883-12-16)[1][2][3], Timişoara24 avqust 1977(1977-08-24)[1][2][3], Kluj-Napoka[d]) — Transilvaniya macarlarından olan Avstriya-MacarıstanRumıniya memarı, yazıçısı, redaktoru, illüstrator, müəllimi, professoru, etnoloqu və siyasətçisi.[4]

Həyatı[redaktə | əsas redaktə]

Karoy Koş 16 dekabr 1883-cü il tarixində Avstriya-Macarıstanın Temeşvar şəhərində (indiki Rumıniyanın Timişoara şəhəri) anadan olmuşdur. Dörd övladlı bir ailənin yeganə oğlu olan Karoy Koş orta təhsilini Koloşvar şəhərində (indiki Kluj-Napoka) bir kalvinist kollecində, ali təhsilini isə Budapeşt Universitetində mühəndislik üzrə almışdır. Karoy Koş daha sonra memarlıqla maraqlanmış, 1907-ci ildə Budapeşt Memarlıq Məktəbindən məzun olmuşdur. O, təhsil aldığı dövrdə və karyerasının ilk illərində tarixi və ənənəvi xalq memarlığı ilə maraqlanırdı. Buna görə də o, Kalotaseq regionuna və Sekey diyarına tədqiqat məqsədli səyahətlər etmişdir.[5]

1909-cu ildə Karoy Koşun Zebegen qəsəbəsində bir Roma-Katolik kilsəsi, Obudada bir kalvinist kilsəsi, 1910-cu ildə isə Budapeşt Zooparkı layihəsi təsdiq edilmişdir. 1910-cu illərdə o, Koloşvar şəhərində kalvinist kilsəsi və Şepşisentdyörd şəhərində (indiki Sfıntu-George) bir xəstəxana layihələri üzrə işləmişdir. Bu dövrdə onun memarlıq üslubuna Vyana ayrılmasıart-nuvo böyük təsir göstərmişdir.[5]

1914-cü ildə Birinci Dünya müharibəsi başlayan zaman Karoy Koş Stana kəndinə getmişdir. Növbəti il o, hərbi xidmətə çağırılmışdır, ancaq çox keçməmiş Mədəniyyət Nazirliyinin göstərişi ilə təxris olunmişdur. 1917-ci ildən 1918-ci ilə qədər İstanbul şəhərinə tədqiqat məqsədli səyahətə göndərilmişdir. 1918-ci ildə Karoy Koşa Budapeşt Tətbiqi İncəsənət Kollecində professor olmaq təklifi edilmişdir, ancaq o, bu təklifi rədd etmiş və Transilvaniyaya geri qayıtmışdır.[5]

Karoy Koş müharibə sona çatdıqdan sonra siyasi karyerasına başlamışdır. Macar icmasının əksər nümayəndəsindən fərqli olaraq, o, Rumıniya krallığının regionu idarə etməsini qəbul etmiş, ancaq hüquqi çərçivədə etirazını davamlı bir şəkildə bildirmişdir.[6] 1921-ci ildə Karoy Koş, Layos Albrext və başqalarının səyi nəticəsində «Transilvaniya Xalq Partiyası» təsis edilmişdir ki, bu partiya daha sonralar «Macar Partiyası» adını almışdır. Əlavə olaraq, Karoy Koş «Vasárnap» siyasi jurnalının redaktoru və illüstratoru olmuşdur.

1924-cü ildə Karoy Koş və bir neçə dostu «Erdélyi Szépmíves Céh» (azərb. «Transilvaniya Təsviri İncəsənət Gildiyası»‎) nəşriyyat evini təsis etmişdir. 1931-ci ildən o, «Erdélyi Helikon» jurnalının redaktoru və «Mikloş Barabaş Gildiyası» qurumunun meceri olmuşdur.[6]

1944-cü ildə Stanadakı evi talan edildikdən sonra Karoy Koş ailəsinin yanına – Kluj-Napoka şəhərinə qaçmışdır. O, Transilvaniya Macar İqtisadi direktoru olaraq işləmişdir. Siyasətçi olaraq, o, «Macarıstan Xalq İttifaqı»nın (abr. MXİ; mac. Magyar Népi Szövetség, abr. MNSz) prezidenti, daha sonra – 1946–1948-ci illərdə Rumıniya Deputatlar Palatasının üzvü olmuşdur.[5]

Karoy Koş 1953-cü ilə qədər Kluj-Napoka şəhərində yerləşən Kənd Təsərrüfatı Kollecində dərs keçmişdir. 1948–1949-cu illərdə o, «Világosság» jurnalının redaktoru olmuşdur.[6]

Karoy Koş 24 avqust 1977-ci il tarixində Rumıniyanın Kluj-Napoka şəhərində, 93 yaşında vəfat etmişdir.

Əsərlər[redaktə | əsas redaktə]

Yaradıcılıq[redaktə | əsas redaktə]

  • Erdélyország népének építése (1908)
  • Atila Királról Ének – ballada (1909, 1923) saját kézi szedés, nyomás, fűzés, kötés, linómetszetekkel[7]
  • Régi Kalotaszeg (1911)
  • Testamentum és agrikultura (1915) saját kézi szedés, nyomás, fűzés, kötés, linometszetekkel
  • Sztambul. Várostörténet és architektura; Franklin Ny., Bp.–Konstantinápoly, 1918 (A Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet közleményei)
  • Gálok – kisregény (1919)
  • Kiáltó szó – röpirat (1921)
  • Erdély kövei (1922) saját kézi szedés, nyomás, fűzés, kötés, linometszetek
  • Varju-nemzetség – regény (1925)
  • A lakóház művészete (1928)
  • Erdély. Kultúrtörténeti vázlat; ill. a szerző; Genius, Bp., 1929
  • A Gálok. Kis regény és elbeszélések; Minerva, Cluj-Kolozsvár, 1930 (Pásztortűz könyvtár)
  • Kalotaszeg (1932)
  • Az országépítő. Történeti regény; Révai, Bp., 1934 (Erdélyi Szépmíves Céh kiadványa VII. sorozat)
  • Budai Nagy Antal – színmű (1936)
  • István király – színmű (1942)
  • A székely nép építészete (1944)
  • Erdély népi gazdasági építészete (1944)
  • Budai Nagy Antal históriája; Méhkas Diákszövetkezet, Kolozsvár, 1945
  • Falusi építészet; Józsa Béla Athenaeum, Kolozsvár, 1945 (Hasznos könyvtár)
  • A kollektív gazdaság üzemi épületberendezése (1954)
  • Mezőgazdasági építészet; Mezőgazdasági és Erdészeti, Bukarest, 1957
  • Hármaskönyv. Szépírás, publicisztika, grafika; bev. Balogh Edgár; Irodalmi, Bukarest, 1969
  • Kalotaszegi krónika. Hét írás; Kriterion, Bukarest, 1973 (Romániai magyar írók)
  • A havas. Elbeszélések; Dacia, Kolozsvár-Napoca, 1983
  • "Nem spekuláltam, éltem...". Válogatás Kós Károly születésének 100. évfordulójára, 1883-1983; Népművelési Intézet, Bp., 1984
  • Életrajz; szerk., utószó Benkő Samu; Kriterion, Bukarest, 1991
  • Erdélyország népének építése; Balassi–Polis, Bp.–Kolozsvár, 1996
  • Testamentum és agrikultúra. Válogatás a szerző életművéből; előszó Mészáros József; Gazda, Kolozsvár, 1997
  • Kós Károly levelezése Czine Mihállyal; A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága–Anyanyelvi Konferencia, Bp., 2000 (Nyelv és lélek könyvek)
  • Kós Károly levelezése; összegyűjt., sajtó alá rend., szerk., tan., jegyz. Sas Péter; Mundus, Bp., 2003 (Mundus – új irodalom)
  • Könyv a lovakrul; kézirat hasonmás kiad.; Kós Károly Alapítvány, Bp., 2008
  • Kidőlt a kereszt; Lazi, Szeged, 2009
  • Édes Idám! Kós Károly levelei feleségéhez. 1911–1918, 1946–1948; bev., jegyz. Benkő Samu; Polis, Kolozsvár, 2011
  • Kós Károly publicisztikája; összegyűjt., sajtó alá rend., szerk., előszó Sas Péter; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2014

Mənbə[redaktə | əsas redaktə]

İstinadlar[redaktə | əsas redaktə]

  1. 1,0 1,1 1,2 1,3 BnF authorities: açıq data platforma — 2011.
  2. 2,0 2,1 2,2 2,3 SNAC — 2010.
  3. 3,0 3,1 3,2 3,3 RKDartists
  4. "Культура Венгрии" (rus.). www.hungary-nn.ru. ПОЧЕТНОЕ КОНСУЛЬСТВО ВЕНГРИИ В НИЖНЕМ НОВГОРОДЕ. 23 aprel 2018 tarixində arxivləşdirilib. İstifadə tarixi: 16 aprel 2019.
  5. 5,0 5,1 5,2 5,3 Biographical note to "Glasul care strigă"
  6. 6,0 6,1 6,2 Salat, introductory study to Maghiarii din România...
  7. Újra közreadva 1946-ban, Jókai Nyomda Rt., igazgató: Kiss Árpád

Ədəbiyyat[redaktə | əsas redaktə]

Rumıniya Macar Ədəbi Lüğəti: Főszerk. David Cüla (1994). Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Budapeşt: Kriterion. ISBN 973-26-0369-0.

  • főszerk. Peter Laslo (1994). Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Budapeşt: Akadémiai, 1103-1104. ISBN 963-05-6806-3.
  • Pál Balázs: Kós Károly; Akadémiai, Bp., 1971 (Architektúra)
  • Varró János: Kós Károly, a szépíró. Kismonográfia; Dacia, Kolozsvár, 1973 (Kismonográfiák)
  • „A legszebb élet amit magamnak el tudtam képzelni” Benkő Samu beszélgetései Kós Károllyal (Kriterion Könyvkiadó, 1978)
  • Kós Károly 1883-1977; BME Építészmérnöki Kar, Bp., 1983
  • Kós Károly. Kiállítás a művész születésének 100. évfordulójára; szerk. Hadik András; OMF, Bp., 1983
  • Kós Károly kalendárium az 1983. évre; szerk. Gyöngy Katalin, Deák Zoltán, utószó Nagy Elemér; Magyar Építőművészek Szövetsége Kós Károly Kör, Bp., 1983
  • Kós Károly és köre. Kiállítás. Kecskeméti Galéria, 1983. nov. 26–1984. febr. 15-ig; szerk. Simon Magdolna; Kecskeméti Galéria, Kecskemét, 1983
  • Kós Károly „Kőből, fából házat... igékből várat” (In memoriam Kós Károly 1883-1983) Válogatta, szerkesztette, utószó Sas Péter 1983.- K.K. örököse ISBN 963 271 984 0 Kner Ny.
  • Kós Károly 1883-1977; MKKE Rajk László Szakkollégium, Bp., 1984 (Szakkollégiumi füzetek)
  • Kós Károly emlékezete. Születésének 100. évfordulójára; szerk., utószó Sas Péter, előszó Bihari József; Pest megyei Múzeumok Igazgatósága–Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár, Szentendre, 1984
  • Kós Károly képeskönyv; gyűjt., vál., szerk., Sas Péter, szöv. Tordai Zádor írásaiból; Múzsák, Bp., 1986
  • Kós Károly. Válogatott bibliográfia; összeáll., bev. Vajk Ilona; Országos Idegennyelvű Könyvtár, Bp., 1994
  • Nagy Elemér: Az építő Kós Károly; Balassi–Kós Károly Alapítvány–Polis, Bp.–Kolozsvár, 1995
  • Kós Károly építészeti munkássága 1919 után. Gödöllői Agrártudományi Egyetem, 1994. április 20-tól–1994. május 4-ig; Pro Agricultura Hungariae, Gödöllő, 1995
  • Kós Károly egyetemessége. Tanulmányok, emlékezések, levelek és dokumentumok; szerk., előszó Mészáros József; 2. jav., bőv. kiad.; Tinivár, Kolozsvár, 1996
  • Sas Péter: A politikus Kós Károly; Pro Kalotaszeg, Huedin, 2002
  • Kós Károly műhelye. Tanulmány és adattár; összeáll. Anthony Gall, szerk., bibliográfia, mutatók Biernaczky Szilárd; Mundus, Bp., 2002 (Magyar építőművészet)
  • Anthony Gall: Kós Károly emlékezete (Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2002)
  • Kós Károly emlékkönyv; összeáll. Kuszálik Péter; Mentor, Marosvásárhely, 2003
  • Sas Péter: Kós Károly művészete (Noran Könyvkiadó, 2004)
  • Sztánai Napok 2004; szerk. Szabó Zsolt; Művelődés–Szentimre Alapítvány, Kolozsvár–Sztána, 2004 (Sztánai füzetek)
  • Kiáltó szó. Kós Károly emlékezete; vál., szerk. Dávid Gyula; Nap, Bp., 2005 (Emlékezet)
  • Krisztye István: Kós Károly koszorúi; Erdélyi Református Egyházkerület, Kolozsvár, 2006
  • Kós Károly nyomában (Csontos János filmje, 2006)
  • Péterffy Miklós: Kolozsvár. Kós Károly brétfűi háza; Kriterion, Kolozsvár, 2007 (Erdélyi műemlékek)
  • Kós Károly 125. Emlékkönyv; szerk. Somogyváriné Márovics Erika, Zuborné Sallai Márta; Kós Károly Általános Iskola, Bp., 2008
  • Sas Péter: Kós Károly, a hűség embere. Életművázlat; Lucidus, Bp., 2008 (Kisebbségkutatás könyvek)
  • Sas Péter: Kós Károly Képeskönyv (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2009)
  • Sas Péter: Kós Károly, a könyvművész, 2009. Holnap ISBN 978 963 346 887 6
  • Sas Péter: Kós Károly képeskönyv; 2. bőv. kiad.; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2010
  • Márton László: Kós Károly. A művészi kovácsoltvas formatervezője; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2012 (Tudomány- és technikatörténeti füzetek)
  • Kós Károly Székely Nemzeti Múzeuma; szöv. Boér Hunor, Várallyay Réka; Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2012
  • Fabó Beáta–Anthony Gall: Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem. Kós Károly világa, 1907-1914; Budapest Főváros Levéltára, Bp., 2013
  • Kós Károly-emlékkonferencia. 2013. december 13.; szerk. Dévényi Sándor; MMA, Bp., 2014 (A Magyar Művészeti Akadémia konferenciafüzetei)
  • Anthony Gall: Kós Károly és Sepsiszentgyörgy. A székely nemzetnek székely kultúrházat akartam; tan. Benczédi Sándor et al.; Székely Nemzeti Múzeum–Alapfy Stúdió, cop. Sepsiszentgyörgy–Bp., 2015
  • Antos Árpád: Kós Károly - Hetedhéthatár, 2004. július 9.
  • Kós Károly - Magyar Elektronikus Könyvtár
  • (1983) "Az országépítő", Kós Károly. Budapest: Helikon. ISBN 963 207 890 X.

Xarici keçidlər[redaktə | əsas redaktə]